Tanárképzés

Tanárnak lenni, tanárrá válni életforma, létforma ma Magyarországon. A szakma anyagi-,
erkölcsi megítélése, a társadalmi presztízs kérdése napjainkban olyan komoly hatást gyakorol a pedagóguspályára, amelynek következményeként a kontraszelekció melegágyává válhattak a társadalmilag egyik legértékesebb szakmát képző pedagógiai intézményeink.
Az Apáczai Kiadó közoktatási szakmai konferenciáján az új pedagógus életpálya modell
koncepciója kapcsán Pokorni Zoltán nem csupán a pedagógusok alacsony fizetését emelte ki, hanem ennek egyik következményéről: az utánpótlás nehézségeinek kérdéséről is tájékoztatta a hallgatóságot.
Varga Júlia közgazdászként írásában a mai magyar tanárképzés egyik sarkalatos pontjára
helyezi a hangsúlyt, amikor az utóbbi évek kutatási eredményeit említi, miszerint azok az
oktatási rendszerek sikeresek, ahol a tanári pályát választók a legjobb képességűek közül
kerülnek ki.
Dr. Angyal Ádám - a Budapesti Corvinus Egyetem professzora – a vele készített interjúban általánosságban utal arra, miszerint a magyar felsőoktatás, amelynek egyik elfeledett célja az értelmiségi létforma megalapozása, gyakorlatilag középszerű minőséget termel. Gondolataiban kiemeli: a munkaerő piaci igényeken túl az egyéni érdeklődéseknek, a belső szükségleteknek kellene a felsőoktatásba történő jelentkezéseket meghatároznia.